A varázslatos szépségű Palócföld - vagy ahogyan az itt élők nagy szülöttjük, Mikszáth Kálmán nyomán nevezik "Görbeország" - számos egyedi, sajátos értékkel rendelkező tája hazánknak. Természeti adottságai, gazdag kulturális öröksége, történelmi hagyományai, irodalomtörténeti, néprajzi kincsei sok-sok érdekességet tartogatnak az idelátogatók számára. Középmagas hegyek, lankás dombok övezte, folyók, patakok szabdalta, erdőségekben gazdag, zömében eredeti szépségű vidékein megbúvó kis falvak hívogatnak e tájra. A települések még ma is elevenen élő néphagyományai, színpompás viseletei, a palóc népi építészet nyomait viselő házai letűnt korok generációinak kultúráját villantják elénk. A múlt emlékei közül mintegy 370 műemlék: vár, kastély, templom vár felfedezésre.
Az alábbiakban a Szandavári Diáktábor közelében található látnivalókból adunk némi ízelítőt, melyeket 37 személyes autóbuszunkkal Önök is kényelmesen felkereshetnek.
A Szandavári Diáktábortól mintegy 25 km-re, festői környezetben, a Cserhát- hegység dombjai között bújik meg Magyarország talán legtöbbet fotózott faluja, Hollókő. Régmúlt századokat idéző, fehérre meszelt, deszka mellvédes, tornácos, fagerendás, alápincézett házaival 1987-ben került fel az UNESCO Világörökségek listájára.
A dimbes-dombos Ófalu XIX. századi, fatornyos, kicsi templomát közel 65 védett épület karéjozza. Többségük a falumúzeum része, de Hollókő nem skanzen, és az utcán siető, az udvarokon dolgozó, színes népviseletbe öltözött asszonyok nem egy megrendezett kiállítás szereplői, hanem az itt élő emberek.
Az Ipoly völgyében fekvő Szécsény már évszázadokkal ezelőtt is jelentős városka volt. A feudalizmus virágkorában, a XIV.század első felében Károly Róbert király bizalmasa, a nagyhatalmú Szécsényi Tamás olyan kiváltságokat szerzett a városnak, amelyekkel addig csak Buda rendelkezett. Történelmünk egyik legjelentősebb eseménye is itt zajlott, amikor 1705. szeptember 20-án, a Forgách kastély alatt elterülő Borjúpást-réten összehívott országgyűlés, királyválasztásra emlékeztető formaságok között, vezérlő fejedelemmé választotta Rákóczit, és kimondta Erdély unióját az anyaországgal.
A Cserhát és a Mátra hegyvonulatai között szeszélyesen kanyargó Zagyva folyó partjára települt Pásztó a honfoglalás után fejedelmi, majd királyi birtok volt. Itt található Magyarország egyetlen fennmaradt mezővárosi polgárháza, a Scola magister, azaz az Oskolamester háza, amelyet már 1428-ban említ egy oklevél. A házat a Mátra-vidéken szokásos módon, kerek, görgetett patakkövekbol építették. Korhű berendezésének története is érdekes, hiszen lakója valószínűleg a törökök elől menekülve rejtette használati tárgyait a ház alatti vermekbe, ahol aztán évszázadokkal később megtalálták őket.
Mohora is gazdag Mikszáth emlékekben, hiszen itt lakott Mauks Mátyás főszolgabíró, földbirtokos, akinek Ilona nevű leányát az ifjú Mikszáth Kálmán regényes házasságkötéssel vette feleségül. A kiállítás előtti emlékparkban, régi idők tanújaként áll az a gesztenyefa, amely alatt "művek születtek és elbeszélések olvastattak fel".
A falu közepén álló kis evangélikus templom szintén irodalomtörténeti emlékhely, hiszen 1893 januárjában a fiatal pár itt fogadott másodszor örök hűséget egymásnak. A templomban megtekinthető az az oltárterítő, amelyet Ilonka saját kezűleg hímzett és házasságkötésük tanúja volt.
Mohorán található Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló Művész életmű-kiállítása is. A kiállítás a művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökból áll.
Mátraverebély-Szentkút a leglátogatottabb kegyhely Magyarországon. Egy legenda szerint Szent László, aki a kunokkal sokat harcolt, itt - Szentkút helyén - is velük állt szemben. Az ellenség bekerítette őket, és ráadásul a völgyben tikkasztó szomjúság is gyötörte vitézeit. A királynak azonban jó lova volt, egy gyors és határozott döntéssel átugratta a szakadékot. Amikor leért, az első patkónyomból víz fakadt. Harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén kristálytiszta víz tört elő.
Szentkút további nevezetességei a középkori eredetű remetebarlangok, valamint a lourdes-i barlang.
Cápafogak bizonyítják, hogy 23 millió évvel ezelőtt trópusi tenger volt itt. Később a tenger visszahúzódott, a szárazulattá vált területet kanyargó ősfolyó szelte át, partját dzsungel övezte. A trópusi esőerdő ősállatai lábnyomokat hagytak a folyóparti iszapban. Aztán egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés az egészet lávával temette be, megőrizve így azokat az utókor számára.
Ipolytarnóc és az Európa Diplomás Természetvédelmi Terület földtani örökségünk gyöngyszeme, a világ leggazdagabb harmadkori lábnyomos lelőhelye.
Balassagyarmat mindmáig büszkén viseli a "Civitas Fortissima" ("legbátrabb város") címet, melyet azzal érdemelt ki, hogy 1919-ben lakói ellenálltak a megszálló cseh intervenciós csapatoknak, s az akkori magyar kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére, fegyveres felkeléssel, harcok és áldozatok árán verték ki az idegen megszállókat.
Nógrád megye egykori székhelye napjainkban is a palóc népi kultúra központja. A város fő nevezetessége a Palóc Múzeum, ahol állandó néprajzi kiállítás mutatja be a palóc paraszti életet; hétköznapjait és ünnepeit. A múzeum épülete mellett kis skanzen őrzi a Palócföld népi építészetének emlékeit.
Horpács legfontosabb nevezetessége Mikszáth Kálmán kúriája, mely az ifjú író tervei alapján készült 1906-ban. Itt található az eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett emlékmúzeum, ahol megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. A kastély parkja Természetvédelmi Terület, a növényzet idősebb példányai már akkor itt álltak, amikor Mikszáth volt a birtokos.
Csesztve, a Cserhát szélén megbújó település elsősorban Madách Imre egykori otthonaként ismert. A településen található a Madách-kúria, amely "Az ember tragédiája" szerzőjének múzeuma. A XIX. századi nemesi kúria korhű világát idézi a látogató elé. A tárgyak egy része a Madách család tulajdona volt; itt látható Madách Imre bölcsője is. A második teremben személyes emlékek, a költő belföldi útlevele, a róla vezetett rendőri megfigyelőlap, kéziratok eredeti példányai tekinthetők meg. A negyedik szobában állították ki az egyik legismertebb, eddig harminc nyelvre lefordított, magyar szerző tollából származó irodalmi alkotás legérdekesebb kiadásait.
Terény hajdan városi kiváltságokkal bíró. régi település. A falu 200 épületéből 83 őrzi még a 80-120 évvel ezelőtti kornak megfelelő állapotokat. A nemzetiségi tájház eredetileg a kovácsmester háza volt, ahol az udvaron még ma is áll a kovácsműhely. A házban megtekinthető a tisztaszoba és a konyha, a földműves család minden nap használatos eszközeivel, tárgyaival. Érdekesség a XIX. századból való szövőszék, bölcső, valamint a jelenleg is használatos kemence és falmasina.
Nevezetes hely a község határában az Akasztó-hegy. Az elnevezés abból ered, hogy hajdan a településnek pallosjoga volt és itt állt az akasztófa. Világhírű lakója is volt Terénynek, hiszen a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert gyermekéveinek egy részét a településen töltötte.